Nekem mindegy, csak tökös legyen – tehát nem mindegy…

RMDSZ-tisztújítás Székelyudvarhelyen

Mindenki tudja, aki évtizednél több idő óta figyeli-figyelheti a politikai szervezetek és pártok működését, hogy a demokrácia – párton, szervezeten belül – sosem az, mint amit a nagykönyvek zenésítettek meg. Lehet lázálmokat kergetni, de eleve sérül a [képviseleti] demokrácia ideája, ha a valódi döntések átruházódnak valamilyen testületre (küldöttekre vagy választmányi tagokra, önkormányzati testületekre, polgármesterekre, netán parlamenti képviselőkre). Tekintettel arra, hogy egyetlen politikai szervezet vagy párt sem tudja megengedni magának, hogy minden kérdésben kikérje tagjai közvetlen szavazatát, így csak képviseleti (ál)demokrácia valósul(hat) meg, ahol a lényegi döntéseket a megszavazott, erre mandátumot kapott tisztségviselő hozza meg, jó esetben olyan, aki előtte a rá szavazók véleményét is kikéri, vagy tett ígéreteit betartja. De ilyen ritkán történik-történhet, és nem csak amiatt, mert nincs idő erre. [Ez volt az elvi felvezető a székelyudvarhelyi RMDSZ tisztújításának választási napja (február 27., vasárnap) előtt.]

A gyakorlatias megközelítés szerint, az a jó [szervezeti] vezető, aki alkatilag vagy karizmatikus személyiség, vagy rendelkezik azzal a képességgel, adottsággal, tapasztalattal, mellyel érvényt tud szerezni szándékának és/vagy akaratának – szervezeten belül és azon kívül is. Hasznos(!) vezető az, aki többé-kevésbé figyelembe veszi, kiktől és miért kapott felhatalmazást, azaz őket (a szavazóit) is képviseli döntései többségével. Azonnali büntetésre, számonkérésre nem nagyon van lehetőség a mandátum során, csak a következő tisztújításkor vagy választáskor, ha igen egyáltalán…

Tudom, sokaknak nem fog tetszeni a következő megállapítás, de a helyi, megyei és országos RMDSZ szervezeti hagyományait és sajátosságát nem a nagybetűs demokratikus működés határozza meg. És ez most nem kritika, hanem ténykérdés! Az első bekezdésben megfogalmazott elvi felvezetőmben utaltam is arra, hogy miért. Szóval, egy sikeres [helyi] szervezetnek vagy tökös, de kompromisszumok elfogadására is kész vezetője van, vagy gyenge szervezetről beszélünk, ahol az az ún. demokrácia abban merül ki, hogy tele lesz a szervezet vezetői testülete végrehajtatlan, kivitelezetlen, de demokratikusan megszavazott elvi döntésekkel. Hát így csapongjatok a demokrácia éthosza körül az udvarhelyi RMDSZ-tisztújítás küszöbén.

Sikeres helyi RMDSZ (vagy más) szervezetek akkor működtek Székelyudvarhelyen az elmúlt 32 évben, ha tökös vagy karizmatikus vezetők álltak az élükön, ugyanis ahhoz túl kicsi a közösség, hogy intellektuálisan is rátermett emberek kerülhessenek a vezető testületekbe, olyanok, akik hitelesek, és önmagukkal is köszönő viszonyban vannak, legyen ez RMDSZ-választmány vagy önkormányzati testület, egyre megy.

Apropó, demokrácia. Hogy van az, hogy az egyik elnökjelölt a majdani polgármesterjelölt személyének eldöntését a demokratikus jelölési eljárástól teszi függővé, de már most megígérte egy őt támogató parlamenti képviselőnek, hogy ő lesz a majdani képviselő is, mert ők már most megegyeztek erről!? Hát ez milyen (ál)demokrácia? Hát így puffogtassatok lózungokat…

Én döntésképes, jó esetben rátermett és okos, nem utolsó sorban kompromisszumkész politikai szervezeteket és önkormányzatot szeretnék Székelyudvarhelyen látni, olyanokat, akik dönteni is képesek, nem csak Facebook-bejegyzésekben lamentálni arról, hogy dönteni készültek ugyan, de nem jött/jön össze. Most éppen a fagyos csillagállás miatt.

Persze, én mindent megértek, de attól még egy döntésképtelen “csürhe” vagyunk. Ahová én is kénytelen vagyok tartozni, mert udvarhelyi vagyok. Az.

Szőke László

Kapcsolódó

%d bloggers like this: